Módosítva: 2022. május 8.
A felekezetek közötti konfliktusok miatt kezdődött meg az állami anyakönyvvezetés Magyarországon
2020. október 1. 10:58 MTI
125 éve, 1895. október 1-jén kezdődött meg Magyarországon a hivatalos állami anyakönyvezés. A rendszeres személyi adatnyilvántartás több mint negyed évezreddel azelőtt, a katolikus egyház 1563-ban zárult tridenti zsinata után, a 17. század elején kezdődött meg.
Pázmány Péter esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja 1625-ben tette kötelezővé a plébániák számára az anyakönyvek vezetését, amelyekben a születéseket, bérmálásokat, házasságkötéseket és halálozásokat jegyezték fel. Hasonló könyvek vezetését hamarosan más egyházak is megkezdték, jóllehet erre hivatalosan csak 1785-ben jogosította fel őket a reformer II. József, "a kalapos király".
Az anyakönyveket a katolikus egyház 1943-ig latinul, a református és evangélikus egyház pedig a kezdetektől magyarul vezette. A legrégibb fennmaradt magyarországi anyakönyv a soproni evangélikus egyház (1624) és a kőszegi katolikus plébánia (1633) matriculája. A korai anyakönyveket kezdetben nem rovatok szerint, hanem folyamatosan, napok és hónapok szerint vezették.
A 18. század első felétől kezdték a helyet, dátumot és az esemény leírását külön oszlopokban feljegyezni. A II. József által 1787-ben kiadott dekrétumban jelentek meg a sablonszerű, majd a 19. század elejétől az előre nyomtatott anyakönyvek. A születést, az esküvőt és az elhalálozást csak 1800-tól vezették külön könyvekben.
A 19. század végére a vallási érdekkülönbségekből egyre több súrlódás, sérelem halmozódott fel. Az egyházpolitikai küzdelmek az 1890-es évek elején tetőztek, a leghevesebb viták a házasságkötés, a vegyes házasságokból született gyermekek vallása, az állami anyakönyvezés, az izraelita vallás egyenjogúsítása és a szabad vallásgyakorlás körül bontakoztak ki.
Az ezeket szabályozó törvénytervezetek előkészítése évekig húzódott, elutasító magatartást tanúsított a Vatikán és a magyar katolikus egyházi vezetés is. A jogszabályokat végül 1894-95-ben sikerült elfogadtatni, megerősítve az állam szerepét. (Ausztriában - a magyarországi fejleményekkel ellentétben - megmaradt az egyházi anyakönyvvezetés, és szabadon választható maradt a polgári házasságkötés.)
Az állami anyakönyvekről rendelkező 1894. évi XXXIII. törvénycikk I. Ferenc József császár és király aláírása után, 1895. október 1-jén lépett életbe, a kötelező polgári házasságkötésről rendelkező törvénnyel egy időben. Mintának a francia központosított rendszert tekintették, már az első paragrafus leszögezte: "A születések, házasságok és halálesetek közhitelű nyilvántartására és tanúsítására kizárólag ... az arra hivatott közegek által vezetett állami anyakönyvek szolgálnak." Az anyakönyvek vezetése az anyakönyvi kerületek székhelyén történt, az anyakönyvvezetőket és helyetteseiket a belügyminiszter nevezte ki.
A Belügyminisztériumban 1897-től szervezték meg az önálló állami anyakönyvi főosztályt. Az anyakönyvvezetés felső szintű irányítása sokáig megőrizte önálló szervezeti kereteit, de 1950-ben, a tanácsrendszer kiépítése során a közigazgatási feladatokkal együtt az anyakönyvi ügyek intézése, az anyakönyvvezetők kinevezése is a helyi tanácsok hatáskörébe került. Az anyakönyvek fölötti felügyeletet 1963-ban vonták el a Belügyminisztériumtól, a hatáskört a Minisztertanács elnökére ruházták át. A rendszerváltás után, 1990-ben az anyakönyvek vezetése, az anyakönyvi ügyintézés a polgármesteri hivatalok feladatköre lett.
2014. július elsejétől a papíralapú anyakönyveket felváltotta az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás. A négy addigi anyakönyvi típust (születési, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolatot rögzítő és halotti) egy, az egész országban bármelyik anyakönyvvezetőnél elérhető anyakönyv váltotta fel. Az új rendszer már nem eseményekhez, hanem személyekhez köti az adatokat, de természetesen ennek alapján is lehet kivonatot és hatósági bizonyítványt kiállítani. A papíralapú anyakönyveket a változások felmerülésekor digitalizálják.
I-5. Szappanos Gergely. Szombati Gergely ág
https://www.facebook.com/Csaladfakutatas.hu
Rokonsági fok a római és a kánonjog szerint
2009. április 10-én a táblázatokba 1467 fő neve szerepel.
2009. augusztus 31-én a táblázatba 1901 fő neve szerepel.
|
|
Szappanos család Kunszentmiklósi ága
Szappanos Lukács
A Kunszentmiklósi Szappanos család, Szappanos Lukács 1935-be készült családfa kiegészítésére, tovább írására készült a lap.
A Szappanos Lukács által készített rajz az ág-levél rendszer alapján készült. Az ág a fiúgyerekek, akik a Szappanos nevet tovább viszik és ezzel az utódaikat is feltünteti, míg a lányok a leszáradt levelek és csak a férj nevét tartalmazza és ezzel a család további sorsa ismeretlen.
Ezért a család vérvonalának feltárásába kérném a segítséget.
Kapcsolatom a Szappanos családdal a Szappanon Mária - Édes Antal házasságával (1860-70 ~) kezdődik, ők a dédszüleim.
Édes László
Csepel. Weblap létrehozva 2009. március 7.
***
A törzsnek a Szappanos Gergely (17??) kinek neje Faragó Erzsébet, éltek 1700-as évek elején. Szappanos Lukács 1935-be készült családfájára alapszik. Házasságukból született 3 gyerek - a) Sára - b) István - c) Erzsébet
|
a) Szappanos Sára férje Pál Mihály született ? gyerek |
b) Szappanos István (17??) neje Sinka Nagy Zsuzsanna született 2 gyerek |
c) Szappanos Erzsébet férje Gergely András született ? gyerek |
|||
|
? |
|
|
? |
||
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
|
I. Szappanos Gergely (1783-1831) neje Cser Zsófia (?-1831)házasságából született 6 gyerek |
II. Szappanos András (?) neje Szabó Zsuzsanna (?) házasságából született 7 gyerek |
||||
|
1. Szappanos Béni 1 |
1. Szappanos Gábor |
||||
|
László Borbála |
Vér Ilona? |
||||
|
2. Szappanos Gábor 6 |
2. Szappanos Lajos |
||||
|
Almmási Erzsébet |
Lukácsi Zsuzsanna |
||||
|
3. Szappanos János 8 |
3. Szappanos András 2 |
||||
|
Bíró Éva |
Diószegi Julianna |
||||
|
4. Szappanos István 3 |
4. Szappanos Jónás 4 |
||||
|
Kelemen Julianna |
Szemes Lídia |
||||
|
5. Szappanos Gergely 7 1810-1896 |
5. Szappanos Imre 3 |
||||
|
Szemes Éva |
Rajkó Lídia |
||||
|
6. Szappanos Mihály 6 |
6. Szappanos Sándor 5 |
||||
|
Acél Mária |
Tekes Zsuzsanna |
||||
|
|
7. Szappanos Mária |
||||
|
|
Tekes Imre |
||||
II. nemzedék. 1784 –be Szappanos István és neje Sinka Erzsébet ? iker lányuk születek?
„Szappanos Család”
A törzs a Szappanos Gergely, kinek neje Faragó Erzsébet, éltek 1700-as évek elején. Származásukra nézve kétféle hagyomány maradt. Az első szerint Jászságból,
A másik szerint Kecskemétről származtak. Kunszentmiklósra privilégiumot 1768-ba nyertek. E családfa rajzolásakor volt a családnak 173 élő tagja. 88 férfi és fiú, 85 nő és leány. Az első világháborúban 10 hősi halottja lett a családnak, (a másodikba 7) A családfát rajzolta hiteles adatok nyomán
A család hiteles leszármazottja az Erdélyi Thököly-családnak, a Rákóczi-féle szabadságharc után a reakció üldözése folytán, elhagyták birtokukat (amelyen szappanfőző-telep is volt) és a Jászságba szappangyárat alapítottak, mivel hogy előzőleg is volt már, értettek hozzá. Ekkor vették fel a „Szappanos” nevet.
„Szappanosok” élnek a Jászságba, Kecskeméten. Van köztük nagybirtokos, cipészmester, stb.
Szappanos Lukács 1935. március 5.
Elérhetőségem
Édes László
1213. Budapest. Kondor u 37.
Mobil: +36 30 245 8620
Email - edeslaszlo.freestart@indamail.hu
Aki ki szeretné nyomtatni kérem hogy írjon az e-mail címre mert a táblázatot csak e-mailbe tudom elküldeni.
Képgaléria
